Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Enneagram 2-es – A segítő

2012.03.20

 

Erősségei: Empatikus, jó szívű, együtt érző, segítőkész személyiség. Nyílt, barátságos, kedves szinte mindenkivel. Gondoskodó, nagylelkű és adakozó. Igen nagy szüksége van arra, hogy szeressék, s ezt azzal éri el, hogy őszintén törődik másokkal. Igen könnyen teremt kapcsolatokat, mély empátiával rendelkezik.
Fő indítéka: azt akarja, hogy szeressék, hogy ő is kifejezhesse érzéseit. Hogy szükség legyen rá, elismerjék.
Fő félelme: hogy nem szeretik, hogy az emberek elfordulnak tőle.
Jellemző mondata: „Majd én segítek.”

Általános jellemzés:
Az önértékelés hiányában szenved: úgy érzi, hogy őt nem lehet önmagáért szeretni. A szeretetért, amire annyira vágyik állandóan tennie kell, ki kell érdemelnie azt. A kettes azt akarja, hogy azért szeresd, mert gondodat viseli, törődik veled. Szinte mindenben érzelmei irányítják.
Kívülről nézve ez a stratégia meglehetősen sikeresnek tűnik. A kettes a nyugati társadalom idealizált nőalakja. (ami nem jelenti azt, hogy csak nők tartoznak ide). A perfekt szuperanya, feleség, titkár és barát, aki mindig kész arra, hogy megtagadja saját szükségleteit azért, hogy gondját viselje valaki másnak. Látszólag szeretik és csodálják őt és megkap minden szeretetet, amire szüksége van, cserébe önzetlen szolgálataiért. És ez a dolog buktatója. A szolgálat ugyanis sohasem teljesen önzetlen, hiszen az önértékelés hiányának érzéséből fakad. A kettes azon igyekszik, hogy azáltal nyerjen szeretetet és önértékelést, hogy valaki mással törődik.
Élvezi, ha szükség van rá. Akkor van elemében, ha nélkülözhetetlennek érzi magát. Nagyon sokat ad, másrészt azonban igen fontos számára, hogy ezért elismerjék. Hálát vár, bár a hála megnyilvánulását szerényen elhárítja. A kettesek a leginkább dependensek. Nagymértékben rászorulnak azokra, akiken segítenek, mert függnek a külső megerősítéstől.

 

Altípusok

Önfenntartó: Először én
Az önfenntartó altípust Először énnek nevezzük. Első pillantásra furcsának tűnhet ez a név egy olyan csoporthoz tartozó emberre ragasztva, aki mindig csak második. Ezek azok az emberek, akik a trón mögötti hatalmat képviselik: a főnök titkárnője vagy felesége. Jó példaként megint Nancy Reagant említhetjük. Egy másik ismert példa Rosemary Woods – Nixon személyi titkára – aki elrejtette a Watergate szalagokat.

Ezek az emberek, akik sohasem akarnak azonosulni a főnökkel. Sokkal kényelmesebb nekik a főnök tanácsadójának lenni. A színfalak mögül kedvükre irányíthatják az előadást. Előfordulhat, hogy ezek az emberek extrém módon keményen, megszállottan dolgoznak, hét napot egy héten, 12 órát egy nap, mint lojális asszisztensek. Az egyik önfenntartó kettes mesélte, hogy egyszer egy vállalati csekket írt alá a főnöke és a bank visszaküldte azt, mivel nem fogadták el az aláírást. Csupán a titkárnő által kanyarított változatot ismerték.

Mivel ezek olyan sok mindentől megfosztják magukat, bizonyos jogokat formálnak maguknak. Feljogosítva érzik magukat arra, hogy a moziban vagy a büfében előre álljanak a sorba.

Ha nincs elég élelem, az önfenntartó kettes akkor is megszerzi a maga részét és meg ne próbálj enni a tányérjáról. Sok önfenntartó kettes mondta már, hogy lenyesi az ujjadat. Miután oly sokat adott, joga van erre. Az egyik barátom a kettesekkel kapcsolatban azt szokta mondani: Imádnak adni, de aztán ha ők akarnak valamit, akkor jobban teszed, ha elégeted hitelkártyáidat.

Szociális: Ambíció
Ha az önfenntartó kettes a trón mögötti hatalom, az ambiciózus kettes rajta ül a trónon. Ez a sztár helye. Ezeknek nem kell sztároknak lenni a hollywoodi értelemben, bár néhányuk olyan: Liz Taylor vagy Barbra Streisand.

Egy térdműtétet követően feküdtem a klinikán. Az egyik fizikoterapeuta kettes volt. Az ő ideje akkor jön el, amikor a klinika vezetője hivatalon kívül volt, akkor aztán csilloghatott. Egy egész csapatot vezényelt, hogy hogyan masszírozzák és jegeljék a térdemet, hogyan rakjanak oda egy tucat törülközőt, stb. Ő volt a sztár a betegekkel való törődésben.

Szexuális: Agresszió / Csábítás

Ha az önfenntartó kettes a trón mögötti hatalom és a szociális kettes rajta ül a trónon, a szexuális kettes elcsábítja a trón hatalmát. Az agresszió/csábítás a hatalom csábításának aktusa. A szexuális kettesek a szerelmet úgy tapasztalják, mint az ellenállás felolvadását. Amint az ellenállás felolvadt, gyorsan unalmassá válik.

Az egyik szexuális kettes, akit ismertünk, négy férjet fogyasztott el, gyermekeinek öt apja volt. A szeretők száma rengeteg volt.

Ezek a leginkább csábító emberek az Enneagramban. Gyakran támadják őket, hogy becsapják, orruknál fogva vezetik a férfiakat. Ők persze csodálkoznak ezen a vádon. Sok esetben tudniillik nincsenek tudatában annak a hatásnak, amit produkálnak.

Amikor először találkozik veled és gyakran azután is, a szexuális kettes hozzád ér. Ez lehet, hogy csak egy könnyű érintés a karon, de a fizikai kontaktust megteremti.

Egy szexuális kettes, ha bemegy egy helyiségbe, azonnal érzékeli, hogy hol van a hatalom. Azonnal ebbe az irányba mozog és elcsábítja azt. A szexőrültek jó része szexuális kettes.

 

A kettes két oldala:

A kettes militáns / kicsapongó. A világhoz való viszony nagyon különböző stílusát adja ez a kettősség, függően attól, hogy a kettes melyiket manifesztálja. Nancy Reagan egy militáns kettes. Úgy tűnik, mintha egy tömött hajót kormányozna, nagyon is különbözik mondjuk Marilyn Monroetól, aki kicsapongó kettes. Ez a különbség testtípusukban is megmutatkozik. A militáns kettesek gyakran szorosan be vannak csomagolva, soványak és megjelenésre hasonlítanak az egyes fixációhoz. A kicsapongók ezzel szemben gyakran testileg érzékiek, éppen úgy, mint a stílusukban. A militáns kettes sok esetben a hatékony igazgatói titkárnő. A kicsapongó kettesek gyakran prostituáltak. A militáns kettes sok esetben a kapcsolat hátterében a valódi hatalom, míg a kicsapongó kettes azt veszi észre, hogy a kapcsolatban ő a bántalmazott partner.

 

Részletes jellemzés:

Gyermekkor:
A kettes gyermekkorában azt tanulja meg, hogy a szeretet nem jár, „csak úgy magától”, hanem ki kell érdemelni azt. Elsősorban az apa szeretetét, elismerését, dicséretét szeretné kiérdemelni. Ehhez azonban állandóan kedvesnek, vidámnak kell lenni. A családban a negatív érzések kifejezése nem elfogadott. Az apa szeretetének elnyerése érdekében gondoskodóvá válik, korán megtanulja, hogy akkor kap szeretetet, ha valamit tesz másokért.

Szenvedély
A kettes esetében ez a Büszkeség. Míg a legtöbb egyéb pont, ha meghallja saját fixációját, azonnal megérti a szenvedélyt, amely megmozgatja őket, addig a kettesre ez soha sem áll. A kettesek gyakran érintkezésben vannak dühükkel és bosszúságukkal. Tudják, hogy vannak érzéseik, olyanok, hogy felhasználják őket és nem kapnak szeretetet. Ugyancsak érintkezésben vannak azzal, hogy imádnak segítőkészek lenni. Mégis, amikor a büszkeséget említik, akkor csaknem mindig a zavar értetlen tekintetével néznek. De hát én élvezem azt, hogy gondját viselem másoknak válaszolja a kettes. Csaknem soha sincsenek mélyebben a tudatában annak a büszkeségnek, amely a gépet hajtja. A büszkeségnek, amely a kettes viselkedését meghatározza, egy nagyon jó példáját adja az egyik workshopvezető. Az egy hónapos tréningemen minden reggel üléses meditációt vezettem. Minden alkalommal legalább 15 perccel korábban ott voltam, hogy biztos legyek abban, hogy minden rendben van és készen áll a kezdéshez. Azért tettem, mert úgy éreztem, hogy az én felelősségem a csoport jó érzése.

“Az egyik reggel az órám megállt. Egy órával később érkeztem. Kinyitottam az ajtót, azt gondolva, hogy első vagyok a teremben és az tömve volt meditáló emberekkel. Az első érzés, ami elöntött, a szégyen volt. Ahogy megvizsgáltam, rájöttem, hogy nem zavart saját meditációm elmulasztása, amit szeretek és amire szükségem van, megaláztatást éreztem. Azon a ponton jöttem rá, hogy a játékomat mindvégig a büszkeség hajtotta.”

A büszkeség másik oldala a neheztelés. Van egy vicc arról az anyáról, aki fiacskájának két nyakkendőt vesz karácsonyra. Legközelebb, amikor találkoznak, látja, hogy a fia felkötötte az egyiket. Következő pillanatban megkérdezi: Mi a baj? A másik nem tetszik?

Idealizálás
A kettes számára ez: Segítő vagyok. És valóban az. A nyolcas megmondja, mi a baj veled, talán nevet és azt mondja: nevetségesen nézel ki ebben a ruhában! Az egyes prédikációba kezd: Tudod, a te korodbeli tekintélynek örvendő nők nem szoktak mászkálni a városban úgy, hogy így nézzenek ki. A kettes így fog szólni: Igazán egészségesnek nézel ki ma. És tudod, ismerek egy helyet innen nem messze, ahol ruhákat árulnak. A legcukibb cuccokat láttam ott és úgy gondolom, hogy te fantasztikusan mutatnál valamelyikben. Ez talán tényleg megmutatná a valódi egyéniségedet.

Védekező mechanizmus
Ezt repressziónak nevezzük. A kettes elfojtja saját szükségleteit, mégpedig olyan mértékben, hogy a továbbiakban nincs róla tudomása. Csupán annak a vágyának van tudatában, hogy törődjön veled.

A csapda
A csapdát itt akaratnak hívjuk. Ez a csapda táplálja a kettes azon vakságát, amely büszkeségével kapcsolatos, a gép valódi mozgatójával. Mivel a kettes szükségletei el vannak nyomva, az az illúziója, hogy ő valóban szabadon dönt, hogy megtegyen neked dolgokat. Az akarat csapdája a választás illúziójának megteremtése. Ahhoz, hogy valóban legyen akaratunk bármilyen szituációban, az kell, hogy választhassunk. Mivel az önértékelés és a szeretet forog kockán, amikor egy kettes megtesz valamit neked, valódi akaratról szó sem lehet. Az akarat illúziója válik az elfojtás csapdájává saját szükségleteire vonatkozóan, azért, hogy gondodat viselje. Ez a csapda akkor válik nyilvánvalóvá, amikor a kettes elkerülhetetlen haragra gerjed. Akkor aztán dühöngve vágja a fejedhez az összes jó cselekedetét, amit érted tett, és azt, hogy mennyire kihasználtnak érzi magát. Ez leleplezi azonnal azt, hogy a dolgok nem szabad választásból és akarata szerint történtek.

Az elkerülés tárgya
Az elkerülést itt szükségleteknek nevezzük. Amit elkerül a kettes, az saját szükséglete. Az elkerülés a csapda és a védekező mechanizmus mind együttműködik úgy, mint egy nagyon szoros gépezet, azért, hogy a kettest a gondolkodásra kényszerítse.

Olyan ez, mintha valaki tudatosan vágyna arra, hogy tökéletes rabszolga legyen. A rabszolga elkerüli saját szükségleteit, elfojtja saját vágyait és azt hiszi, hogy mesterének kiszolgálása szabad választásból és akaratából történik. Kívülről nézve ez egyáltalán nem tűnik rabszolgaállapotnak. A tény az, hogy mások, főként nők, gyakran féltékenyek arra, hogy nekik nem ez a fixációjuk. Féltékenyek oly módon, hogy megteszik a tőlük telhetőt és mégsem tudnak olyan önzetlen segítők lenni, vagy olyan perfekt, kedves, szeretetreméltó személynek tűnni. Az igazság az, hogy a kettes azért kerüli el szükségleteit, hogy szolgálhasson. Mindezekért a kettesek valóban empátiára képesek, reprodukálni tudják annak a valakinek az érzelmi helyzetét, akivel beszélnek, ha az szimpatikus nekik.

Gyengeségei:
A kettes tehát nem szereti feltétel nélkül önmagát, Önbecsülésének az a feltétele, hogy tökéletesen jó, és önzetlen legyen. Annak érdekében, hogy megkapja a vágyott szeretetet, feláldozza magát másokért. Saját szükségleteit nem veszi figyelembe, nem egyszer fel sem ismeri. A kettesnek ritkán van meg ahhoz az energiája, hogy saját magával törődjön. Szívesen főz másoknak, fantasztikus vacsorákat ad, de amikor egyedül van, teljesen elfelejt enni, vagy a konzervdobozból eszi ki az ételt.
A kettes szíve csordultig van érzésekkel. A gond csak az, hogy pozitív érzéseit túlhangsúlyozza, negatív érzéseit viszont elfojtja, nem is vesz róluk tudomást. A kettesnek ugyanis rendkívül nehéz elfogadnia magát olyannak, amilyen: ellentmondásos érzésekkel, emberi hibákkal. Úgy gondolják, ha kifejezésre juttatják vágyaikat, kívánságaikat, akkor a többiek önzőnek tartják őket, és elfordulnak tőlük. Igen gyakran ők maguk is önzőnek tartják magukat, ha kiállnak szükségleteikért. Éppen ezért egyszerűbb, ha tudomást sem vesznek róluk: nekik egyszerűen nincsenek szükségleteik. Csak azért élnek, hogy másokat szolgáljanak.

A leromlás folyamata:
Az önfeláldozás, saját szükségletének elnémítása egyre terhesebbé, fárasztóbbá válik. Kezdi úgy érezni – gyakran nem alaptalanul – hogy kihasználják, szolgálatait természetesnek veszik. Ezért a kettes egyre sértődöttebbé válik. Valamit most már kapnia is kellene! Ezért egyre jobban fürkészi a visszajelzéseket, amikkel egyre kevésbé elégedett, mivel a szeretetnek csak egyes – egészen specifikus – jeleit keresik.
Mivel olyan sokat tett másokért, úgy érzi, különleges jogai vannak. Feljogosítva érzi magát, pl. arra, hogy a moziban vagy a büfében a sor elejére álljanak.
Azért hogy a szeretetet elnyerjék, egyre hízelgőbbé, sőt bizalmaskodóbbá válnak. Gyorsan be tud furakodni mások életébe, és nyugodt lélekkel tesz fel egészen bizalmas kérdéseket. Érzelmileg gyakran túlfűtött, túlzottan ragaszkodó. Ezt mások gyakran tolakodásként élik meg, és terhes lehet a számukra.
Valósággal keresni kezdi azokat, akiknek segíthet és bosszantja, sérti a visszautasítás. Akkor van elemében, ha a másik nehéz helyzetbe kerül, hiszen ilyenkor biztosan szükség van rá, sőt: nélkülözhetetlen. A kettes átvállalja mások problémáit, segít, lehet rá számítani. Azzal azonban, hogy oly sokat tesz értük, végső soron függőségben tart másokat. Nem engedi, hogy egyedül, a magad módján oldd meg azokat. Szeretete, törődése egyre inkább birtoklóvá, kisajátítóvá válik. Elvárja, hogy tájékoztasd életed fontosabb eseményeiről, sőt részesévé tedd azoknak. A barátságban is féltékenykedni kezd: azt akarja, hogy a „legjobb” barátja, barátnője légy. Viszonzást vár, mégpedig úgy hogy ki kell találnod azt, amire vágyik. Egyre inkább bűntudatot érzel vele szemben, hiszen azt érezteti, hogy semmit sem tudsz viszonozni, abból, amit érted tett. Ezért kerülni kezded, szinte menekülsz előle. Vagyis a kettes pontosan azt éri el, amitől legjobban fél: eltaszítja magától az embereket.

Leromlott:
Senki sem tud úgy törődni a kettessel, ahogy ő törődik valaki mással, és ő fájdalmasan tudatában van ennek a ténynek. Egyre többet csalódik, hálátlannak tartja a többi embert. Lekicsinylő, megvető megjegyzéseket tesz. Kéretlenül is tanácsokat ad, „megszervezi” az életedet, miközben rombolja önbizalmadat. Manipulálni kezd, úgy állítja be saját kívánságait, mintha a másik érdekét szolgálná. („Igazán rémesen áll rajtad ez a blúz. Vasárnap beugrom érted, és elviszlek vásárolni. Láttam egy fantasztikus blúzt, ami nagyon jól állna neked. Aztán hazajövünk, és segítek kitakarítani a szobádat – rémes rendetlenség van itt. Este pedig elmegyünk moziba. Egy francia művészfilmet adnak, ami nagyon fog tetszeni neked!”)
Szeretetéhsége oda vezet, hogy egyre bővíti baráti körét. Részt akar venni minden társas összejövetelben, bizalmas a postással, a pincérrel, a bolti eladóval. Egyre többet vállal, egyre kimerültebb és frusztráltabb.
Változatlanul sok jót tesz, de most már nagyon ügyel, nehogy jócselekedetei észrevétlenek maradjanak. Minduntalan bűntudatot ébreszt, érezteti: le vagy neki kötelezve. Sértődékeny, haragtartó, indulatos. dühöngve vágja a fejedhez az összes jó cselekedetét, amit érted tett, és azt, hogy mennyire kihasználtnak érzi magát. A teljes önfeláldozás nevében rendkívül önző módon viselkedhet. Úgy érzi: annyit adott már, hogy joga van megkapni mindent. Elvárja, hogy a többiek szívességeket tegyenek neki, és úgy érzik, mindenki, akiért valaha tettek valamit, örök életre a lekötelezettjükké vált. Ekkor már túlértékelik, amit másokért tettek, és alulbecsülik, amit más tett értük.
Csalódottsága, frusztrációja, elfojtott agressziója testi panaszokhoz, hipochonriához, sőt pszichoszomatikus betegségekhez vezethet. Azzal, hogy megbetegszenek, a kettesek felmentést kapnak mások fárasztó kiszolgálása alól, másrészt több figyelmet kaphatnak másoktól. Így válik a szánalom a szeretet pótlékává.

A személyiségfejlődés útja:
A ketteseknek meg kell tanulniuk felismerni szükségleteiket, és gondoskodni önmagukról. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy másokon valóban segíteni tudjanak. Amíg nem tanulják meg szeretni önmagukat, nem lehetnek biztosak a másik szeretetében sem. Ha képesek felismerni és elfogadni negatív érzéseiket is, képessé válnak feltétel nélkül szeretni önmagukat. Ekkor már nincs szükségük arra, hogy szüntelen jó cselekedeteikkel szerezzék meg mások szeretetét. Így szabadságukban áll választani, s ezzel a segítségnyújtás nem válik kínos teherré, frusztrációk forrásává. Meg kell tanulniuk nemet mondani, és egyidejűleg elfogadni azt is, ha mások visszautasítják őket.

Fejlett személyiség:
A fejlett Kettes megtanult odafigyelni az érzéseire és gondját viselni önmagának. Szereti és becsüli önmagát, ezért nincs szüksége mások szüntelen visszajelzéseire. Élvezi a visszajelzést, de nem szenved a hiányától. Paradox módon éppen ezért kapnak egyre több szeretetet és tiszteletet.
A fejlett Kettes szabadon adhat, a viszonzás elvárása nélkül. Szeretete nem függ semmitől, nem vár cserében semmit. Őszintén tud örülni a másik szerencséjének, még akkor is, ha nincs benne része. Pontosan érzi határait, és rendkívüli megtiszteltetésnek tartja, ha részese lehet a másik ember életének.
A fejlett Kettes nagyszerűen tud másokért harcolni, rendkívül mély empátiával rendelkezik, megérzi a másikban a jót, őszintén tud bátorítani, fokozni a másik önbecsülését. Abban segít, hogy a másik elinduljon a fejlődés útján.
A fejlett Kettes képes az őszinte, folyamatos, feltétel nélküli szeretetre. Tudja: az őszinte szeretet azt akarja, ami a másiknak a legjobb. Azt akarja, hogy akit szeretünk független legyen és önálló. Az igazi szeretet nem birtokló és sosem kisajátító.
A fejlett személyiségű kettest Istennőnek hívjuk. Az Út az Alázatosság és a Szent Eszme a Szabadság. Az alázatosság útja a büszkélkedés ellenkezője. Amikor a kettes valóban a szent szabadság felé törekszik, akkor feladja az adáshoz való kötődését. Elkezdi gondját viselni saját szükségleteinek és önbecsülést fejleszt ki. Mihelyt a kapcsolatok kontextusán kívül megalapozta önértékelését, ismét beléphet a szabad választások világába. Amikor szeretete kívülről kifelé irányul, a kettes választhat, hogy mindnyájunk anyja/istennője akar-e lenni. Ekkor szabadon adhat, a viszonzás elvárása nélkül. Felállíthatja a világért végrehajtott, könyörületes cselekedetek széles skáláját.

Integráció / dezintegráció

Példák:
Teréz anya, Florence Nightingale, Albert Schweizer, Elisabeth Taylor, Barbara Streisand, Michael Jackson, Pécsi Ildikó, „Soma”, Szili Katalin, a Bádogember az Ózból, Kanga a Micimackóból

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.